oviváró

Iskolaérettség...

Mit is takarhat a fogalom?Sok szülő kérdezi mostanában, mivel nagycsoportosok vagyunk,

mehet-e gyermeke iskolába, iskolaérett-e.

Az óvodai nevelés alapprogramja kimondja:az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség tejles kibontakozására kell törekednie,az ember/gyermek/ egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény, melynek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.

Vagyis a gyermeknek joga van a saját fejlődési ütemének megfelelő egyéni bánásmódhoz, illetve fejlesztéshez.De mivel az ember egyedi, így minden gyermek más tempóban fejlődik, sőt vannak a fejlődésnek különböző területei, a személyiségen belül, melyek szintén különbözőképpen fejlődnek.Egyes területek már 3-4 éves korra, korban, mások csak 8-9 éves korra fejlődnek egy bizonyos szintre.A képességek, készségek nem egyforma fejlődése nem adhat egyértelmű választ a kérdésre, mikor is beszélhetünk iskolaérettségről.

Ezért az Óvodai nevelés alapprogramja a következőképpen határozza meg :

-A gyermekek többsége 6-7 éves korra eléri az ISKOLAI ÉLET MEGKEZDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FEJLETTSÉGI SZINTET.Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik.A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges:

-testi

-lelki

-szociális érettség.

TESTI FEJLETTSÉG:

1. A fogváltás beindulása vagy késése az idegrendszer érettségéről tájékoztat.A fogváltás beindulása előtt a gyermek idegrendszerének nagy megterhelést jelent az intenzív tanulás, direkt fejlesztés.

2.A cipő megkötésének és a gombolásnak képessége a finom mozgások fejlettségéről árulkodik, a térbeli tájékozódásról a megfigyelőképességről tájékoztat.E KÉPESSÉG NEM GYAKORLÁS, INKÁBB AZ ÉRÉS FÜGGVÉNYE.

3lLátás és hallás.nagyon fontos szempont, az érzékszervek működési hiányosságai hatnak az írás-olvasás elsajátítására, sajnos a  rejtett problémákat csak később észlelhetjük, mint a rejtett kancsalság, látótér kiesés, lusta pupillareflex, keresztezett szem-fül dominencia, lassúbb beszédhallás...

4.Ceruzafogás:A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, a kéz izmai elfáradnak, görcsössé válhatnak, a problémával később, 4-5 osztályban szembesülhet a szülő, mivel már hosszabb szövegek leírására, jegyzetelésre is szükség van.A nehézkes ceruzavezetés sok energiát emészt fel, a gyermek fáradékonnyá válik.

 5.Elemi mozgások A mozgás összerendezettsége/kúszás, mászás, lábujjhegyen járás,guggoló járás, szökdelés páros lábon, féllábon.A pontatlanság helytelen kivitel az idegrendszer egy-egy területének érettlenségére utal, mely nehezíti az írás-olvasás tanulást.

6.Egyensúlyérzék: az egyensúly bizonytalansága bizonyos idegrendszeri zavarra utal, ami figyelem, koncentráció zavart is okoz, illetve magatartási zavarban is megnyilvánulhat.

 7.Finom mozgás: a vállövnek, csuklóknak ujjaknak mozgékonynak kell lenniük.Mivel a beszéd irányítását végző érző- és mozgatóközpontok a kéz mozgatóközpontjainak közelében vannak, segíthetik, vagy gátolhatják működését.

 8.Keresztcsatornák működése.Végtagjai, kéz, láb, fejbiccentő izmai, mimikai izmok függetlensége, mert az a gyermek aki erre nem képes, egész testével ír, fáradékonnyá válik.

9-.Kéz és láb dominaA dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek.

 Fontos, hogy az iskolába kerülés idejére a gyermekben kialakuljon a kéz dominencia,, ha nem így történik, írás-olvasás elsajátításának nehézsége alakul ki, súlyosabb esetekben beszédzavar, illetve ál-értelmi fogyatékos tünetek is kialakulhatnak.

 10.Téri tájékozódás, síkban való tájékozódás:ha a gyermek bizonytalan a térirányok megítélésében, felcseréli a betűket, esetleg visszafelé olvas, szótagot cserél, vagy tükörírással, jobbról balra íre.

A tanulás legfontosabb módja az utánzás, másolás.

11.Szem-kéz koordinációa gyerek akkor tud vonalközben, megfelelően szépen írni, ha a szemével úgy tudja követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz

12.Rész-egész megkülönböztetése, azonosság- különbözőség érzékelése:

A betűfelismeréshez szükséges képesség.E képességek fejlettségén múlik, hogy a gyermekkülönböző szövegkörnyezetben is azonosítani tudja a betűket, illetve a betűk különféle alakjait meg tudja feleltetni egymással.

13.Gastalt látás:Az olvasástanuláshoz kell, e képesség fejlettségén múlik, a betűsort tudja-e szóként értelmezni.Fejletlensége esetén nehezebb vagy lehetetlen az összeolvasás.